.: az Öreg-havas kiterjedt monoton platója 1800 m magasságban :.

.: magashegyi növényzet, törpefenyővel, fűfélékkel és pirosló áfonyalevelekkel :.

.: törpicsek a magas hegyek között :.

.: napnyugta környékén :.

Ez egy minden szempontból megkésett kirándulás volt. Szeptember második felében mentünk áfonyát szedni. Ez két éve még eredményes volt (akkor szeptember 14.), most csak egy marékkal sikerült találni, aminek egy részét Máté falta fel, a többit megkapta Szabi a pálinkájához. Az indulás is későre csúszott és még Szabolcsékat is megvárattuk. Aztán ami lehetett azt el is felejtettük, én itthon hagytam az áfonyaszedő fésűt, a fotógép meg az autóban maradt. Szabolcs az állvány és a memóriakártyákat hagyta otthon. Szerencsére volt még pár kockányi helye és kölcsönkérve a gépet én is kattintottam párat. Minden szervezetlenség ellenére jól sikerült a kirándulás, bár eredményes azért nem volt.
Utólag találónak érzem Hangay Oktáv 1892-ben kelt beszámolóját, amiben a következőket írja: A közel fekvő gyönyörű Andrássy-hegységek pedig a »komotos« kirándulásokra annyira alkalmasok, az emelkedések a hatalmas fenyőerdők s havasi réteken át annyira lassú átmenetesek, hogy még a gyöngébb nemű kolozsvári turisták is följuthatnak az 5800 lábnyi magas Öreg-havasra.