Az elmúlt hétvégére a Máté korosztályának a „pacsirta” anyukák egy kiruccanást szerveztek. A helyszín Pávatollas Panzió volt Sztánán. Sosem jártam ezen a környéken, bár geológiai irodalmát sokat olvastam, hiszen a környékről több jelentős formációt írtak le még a XIX. század második felében. Aztán a településen áll Kós Károly egykori háza, a Varjúvár. A ház a falutól kissé távol esik, vonattal könnyebb megközelíteni .
Sztána egy kicsi zsákfalu, mindössze 140 lakossal, és azt a benyomást kelti, hogy megrekedt valahol az időben. Elérni sem egyszerű, hiába van légvonalban mindössze 35 km-re Kolozsvártól, közúton a távolság közel duplája. Zsobokig aszfaltút vezet, onnan viszont a Mészkút-völgyét követve csak egy keskeny földút kanyarog a település fele. Még a helységnévtábla is régies betűtípussal van feliratozva. Nem fotóztam le, mert gondoltam linkelem a google utcaképét, azonban a google autói még nem fedezték fel a települést. Kell manapság ennél jobb kifejezés az elszigeteltségre? Ennek ellenére a falu nagyon tetszett, egyrészt megmaradt a régies hangulata, másrészt nem tűnt kihaltnak. Az utcakép kalotaszegi jellegű, sok kőházzal és kőből rakott kerítéssel, illetve fadíszítéses szép házhomlokzatokkal. Bár sok a romos ház, több épületet felújítottak és az újépítésű panziók sem kirívóak, modern stílusuk ellenére beilleszkednek a faluképbe.

.: utcakép – jobbra a Pávatollas Panzió kapuja, balra az Orgona Panzió kőkerítése :.

.: a panzió alkonyatkor :.

.: a tűzhely mészkő tömbjei különösen tetszettek :.

.: este a falu határában, az előtérben jól látható a karsztfelszín „hullámzása” :.

.: egy rövid sétára volt lehetőségünk, a Varjúvár kimaradt :.

.: Máté rendkívül élvezte a fotózkodást :.

.: a nagyobb kiterjedésű töbrökben (dolinában) gazdálkodnak :.

.: a családos csapat és ha minden igaz jövőre ugyanitt :.