A hétvégi mászkálás igazán jó élmény volt Máténak. Balázs (legjobb) barátjával és családjával együtt vágtunk neki a 75 főútról, Alsószolcsva előtt egy parkolóban hagyva az autókat. Már az első perctől sok élményben volt részünk, tetszett az Aranyoson átívelő függőhíd, a jól kiépített túraösvény, a klassz idő és a gyerekek jó kedve és energiája. A túra nem volt nehéz, bár voltak meredekebb részek. A gyerekek egymást motiválva könnyen vették a kaptatókat. Összesen 7 km-t gyalogoltunk körülbelül 2:30 alatt.

Mi először jártunk itt, és téves kép élt bennem a vízeséssel kapcsolatban. Azt hittem, hogy a főút mellett látható zuhatag a Sipote. Aztán megtudtam, hogy ez nem egy vízesés, hanem egy hosszú zubogókból álló sor, ami a Bedellői-karsztfennsík sziklafalai alatt kezdődnek és egészen az Aranyosig tartanak.

A felső vízesés, ahová a turistaút felvezet szenzációs. A bükkösben található mésztufa-sziklaszirten keresztül ömlik alá a víz. Alatta a ritkásabb részeken mindenféle vízkedvelő lágyszárú növény sarjad. A lefolyó víz nem követ egy jól kialakított medret, hanem mindenfele az erdőben hömpölyög az Aranyos irányába. A gyerekeknek és nekem :) különösen tetszett, hogy egy jókora méretű barlang van a vízfátyol mögött, kalandos és vizes volt bejutni.

A vízesés fölött tágas tisztás van, lehet pihenni, uzsonnázni. Ezt tettük mi is, közben a gyerekekkel egy ösvényt tovább követve pár száz méteren belül még 2-3 kisebb zubogót találtunk. Helyenként ahol az erdő fái ritkábban nőttek, nagyszerű kilátás nyílt észak-nyugati irányba a Bélavár felé. A visszafele vezető úton megálltunk az alsó vízesésnél is. Itt mindenféle bódé volt, lehetett enni-inni valót vásárolni.