Az év első nyárias hétvégéjén, a kolozsvári botanikus kert kora esti nyugalmát két elszabadult enduro motoros zavarta meg. Határt nem ismerve száguldoztak színes motorjaikkal a park ösvényein. Felriadtak madarak, békák, bogarak és természetesen kétségbeesett szüleik. Szóval a két motoros csibész: Előd és Máté.

Fúrás maraton a Meszes-hegység déli előterében. Reméljük hozzájárul az itt haladó autópálya minél előbbi építéséhez. Kellemes részlet, hogy szinte végig mészkőben kutattunk, így 6 év után újra volt lehetőségem kőzettel dolgozni.

Az elmúlt hetek, hónapok, sőt évek rendszeresen visszatérő témája a kolozsvári szeméthelyzet. Először az elhasalt EU szabvány hulladéktározó, aztán a régi bezárása, majd a kaotikus szeméthelyzet a városban. Időközben nyitottak egy ideiglenes tárolót, és elkezdték a régi rekultiválását. Idén nyáron a szeméttározón kialakult hatalmas tűzről lehetett olvasni, majd miután azt sikerült eloltani, érkeztek a médiajelentések a szeméthegy megsuvadásáról. A megcsúszott szemét eltorlaszolta a Sós-patak völgyét és kialakult egy természetes duzzasztógát. Innen jön a hasonlat a gyergyói Gyilkos-tóval, hiszen kialakulásuknak története a földcsuszáshoz kötődik. A gyilkos jelző azonban sokkal inkább illik erre a tóra, mivel itt nem csak a vízzel elárasztott terület növényzete pusztul el, hanem hosszú távú környezeti hatása felbecsülhetetlen, beleértve a patak alsó szakasza mentén a települések lakóit. A szeméttároló csurgalékvize folyamatosan szivárog a tóba, egyes szennyezőanyagok koncentrációja a határérték több százszorosa.
A tó a környezeti katasztrófa mellett a terelőút állékonyságát is veszélyezteti, hiszen nem valószínű, hogy tervezésnél számításba vették ekkora mennyiségű víz jelenlétét. A sajtóban megjelent hírek szerint elkészült a szakértői vélemény a károk elhárítására. Az ellenőrzött gyakorlatba ültetéssel kapcsolatban szkeptikus vagyok.

.: a tó szélén felázott, mocsaras a terület, a víz folyamatosan terjeszkedik :.

.: az elárasztott iszapfürdő maradványa :.

.: a suvadás nyelve, ami eltorlaszolta a Sós-patakot :.

.: idilli kép, mindössze 2 km-re a kolozsvári nemzetközi repülőtértől :.

.: ha nem a szeméttelep környékén készült volna a felvétel, akár szép is lehetne :.

.: a szeméttározó rézsűjén látszik valamiféle földmunka, elegyengetés, azonban újabb repedések is kialakultak :.

.: Google Earth mérés alapján a tó jelenlegi kiterjedését közelítőleg 5,5 ha becsülöm :.

A felvétel a Kányafői útról készült, és a Dónát negyed utolsó 10 emeletes házait, illetve a Monostor egybefolyó betonrengetegét mutatja. A múlt század '70-es, '80-as éveinek szocmodern öröksége, lakói lassan átköltözött a kicsit fentebb látható monostori sírkertbe. A XXI. század ehhez (eddig) annyit adott hozzá, hogy az üresen maradt tenyérnyi területeken 18, 25 emeletes monstrumokat épít.

Egy A3-as Audi a jelezéseket figyelmen kívül hagyva felhajtott a tök üres, de kiváló minőségű, építés alatt álló A3-as autópályára. Aztán zavartalanul csapatott 9 km-t, míg az utolsó pillanatban fékezett, de hiába mert az autó az árokban landolt. A nyomok alapján a kaland nem végződött tragédiával.

A felvételek a XIX. Székelyföldi Geológus Találkozó szakmai kirándulásán készültek, a borszéki Kerekszék geológiai rezervátumban. A területen számos látnivaló van: mofetta, lábfürdők, kilátók, szurdokvölgyek, barlangok, kőfejtők, fenyőerdő és jól kiépített turistaösvények, pihenők és tájékoztató táblák. Utóbbiakért dicséret illeti a város önkormányzatát, nagyszerű munkát végzett, követendő példa. Én a térséget gyermekkoromból Tündérkertnek ismertem. Akkoriban sokat tekeregtünk a környéken, gombásztunk, sziklát másztunk, felfedeztünk.

.: a Medve-barlang mészkősziklái :.

.: szűk, vető mentén kialakult szoros különös sziklaalakzatokkal :.

.: a túraútvonalba bevont egykori travertin kőfejtő :.

.: épített kilátó szintén egy kőfejtő fölött :.

.: érdemes családdal is visszajönni, lehetőleg melegebb évszakban :.

.: a csapat :.

A helyszín Nádaskóród, Kolozsvártól mindössze 10 km-re, a Papfalvi-patak völgyében. A címben szereplő egzotikumok a fenti nagyméretű fésűskagylók (pectenfélék), mivel az Indiai-óceánból származnak. A találkozásra azonban 20 millió évet kellett várni. A történet röviden a következő.
Az egykori Tethys-óceán nyugati részén létrejött egy Parathetysnek nevezett beltenger. A mai Németország és az Aral-tó között terült el, délről a már kiemelkedő Alpok hegyrendszer választotta el a világóceántól. Az elzárt tengerben egy sajátos, a többi óceántól eltérő élővilág alakult ki. Időnként megnyílt a kapcsolat a világóceán és a Paratethys között, ilyen esemény volt kb. 20 millió évvel ezelőtt a Miocén kor kezdetén. Ekkor vándoroltak a nagyméretű fésűskagylók az Indiai-óceán felől a az itteni tengerbe, és végül a mai Erdély területére is.
Másik részről egy maroknyi ember (Geri és családja, István és párja, illetve mi hárman) 2017 októberének utolsó meleg vasárnapján eldöntötte, hogy elindul ősmaradványokat keresni. Első látásra céltalanul bóklászó turistáknak látszottak, pedig komoly küldetéstudat vezérelte: a Nádaskóródi Homok Formáció nagyméretű fésűskagylóit – amit a fiatalabbak csak hableánykagylónak neveznek – akarták felkutatni. Mivel a szerencse és a kalapácsaink velünk voltak, ezért a találkozás 20 millió év türelmetlen várakozás után végre beteljesedett.

.: ez előőrs :.

.: a kemény mag :) :.

.: és az utóvéd a szerszámosvödörrel :.

.: a csapat a kóródi homokbánya szélén :.

.: és a nagyméretű (5 - 8 cm-es példányok) pecten gruppen :.

A kirándulás során főként kalapácsolás volt, gyűjtés kevesebb. A könnyen elérhető felszínközeli példányok nagyon törékenyek, így inkább fényképen maradtak meg. A kóródi pectenekről részletesebben Wanek Ferenc Szabadságban megjelent cikkében lehet olvasni.

Nagyláb, reggel 7:30, október 17, 2017

Reggelente a méltán híres kisbácsi forgalmat itt kerüljük ki Mátéval. Utunk egyetlen nyugodt része, a falu felett elterülő, szántóval, legelővel borított terület, amelyet Nagylábnak (tetőnek), illetve annak keleti elvégződését Lábvégnek neveznek. Máté a fotógépet jelenleg "szépkép"-nek nevezi. Hízelgő számomra, bár nem az elkészült képek minősítése ez, hanem a fénykép szó társítása valami, számára ismerős fogalommal, így alakult ki a szépké' :).
Egyébként még pár év, és teljesen megváltozik a tájkép. Ide épül a bácsi elkerülő út, amit bizonyára lakónegyedek fognak követni.

Vasárnap újra Kalotaszegen barangoltunk. Ezúttal Szabiékkal látogattunk meg két helyszín, előbb a Varjúvárat Sztánán, később a Pányiki-szorost. A távolság légvonalban csupán 9 km.
Bár a Varjúvár Sztánához tartozik, a falutól jelentős távolságra van, autóval sokkal ésszerűbben meg lehet közelíteni Kalotanádas felől. Száraz időben a földút jól járható, ráadásul ki is van táblázva. Románul "Cetate" van kiírva, ami megtévesztő lehet, hiszen a Varjúvár inkább egy ház/villa, de semmiképpen sem vár. Ennek ellenére a környék mesés, különösen így ősszel. Érdemes felkeresni.
A Pániki-szoros azonban vegyes emléket hagyott. A környék hasonlóan szép, távolról (vagyis fentről) rendkívül látványos. Elérni egyszerű, Gyerőfalva a Kolozsvár - Bánffyhunyad közötti úton van. Az autót a faluban lehet hagyni (érdemes az ortodox fatemplom alatt) és onnan egy 10 perces séta a szoros bejárata. A szorost, pontosabban a Pányiki-vízesést a google térkép is jelöli, így lehetetlen eltéveszteni. Felfedezni, bejárni viszont szinte lehetetlen. Infrastruktúra, jelzés nulla, a táj el van vadulva, civilizációra csak a szemét utal. A patak szemetes, tele van műanyag hulladékkal, a víz habos, szennyezett. Kár érte. Azért érdemes azért ejteni, mivel a szoros bejárata fölötti sziklás rész nehézség nélkül elérhető és onnan belátható az egész völgy.

.: várkapu :.

.: a paparazzó csapat a Varjúvár fölött:.

.: a Pányiki-szoros bejárata :.

.: a habos vízesés :.

.: elvadult növényzet :.

.: az egykori bakterház omladozik :.

.: a völgy fentről :.

.: a csapat a nap végén :.

A Feleki-tető lejtőin, számos völgyben, feltárásban előbukkannak gömbkövek. Kisebb-nagyobb rendszerességgel megpróbálom bejárni ezt a környéket, voltunk már a Sáros-Bükkben, illetve az Őzek-völgyében is. Most Árahám István barátommal a Plecska-völgyben barangoltunk. Az idő és ez erdő nagyon kellemes volt, azonban nem sok gömbkő termett. Magányosan láttunk 1-2 törött darabot, azonban semmi kiemelkedő társulás vagy forma nem volt, így fotó sem készült. Ennek ellenére volt földtani vonatkozása a kirándulásnak, hiszen a patak a Kolozsvári Mészkő Formáció és a Berédi Agyag Formáció összleteiben vágta a völgyét. Mindkét rétegtani egység eróziónak viszonylag ellenálló kőzetekből áll, ezért a völgytalp szűk, az oldalak lejtőszöge meredek, helyenként szurdokszerű.