Archive for április 2013

.: Jobbra fehér ló és a Leánykő, balra fekete ló és a hupák:.

.: elnézést azoktól akit bánt a színtelenség, de jobb a formáknak :.

.: és elnézést mert nem lett teljesen fehér-fekete a kép :.

.: és elnézést a hosszú rizsáért is ami ezután jön :) :.

- Lassan egy hónapja vártuk a jobb időt, mi is és a természet is. Aztán a mai szeszélyes, de mégis napsütéses vasárnapon elindultunk Sólyomkőre (Șoimeni), megnézni a Leánykövet és a lábánál húzódó hepe-hupákat. A falut Kajántón keresztül lehet elérni, Kolozsvártól 30 km-re északra fekszik. A kirándulás elején szép tiszta időnk volt, de a szél hamar feléledt és beborult az ég, végül záporban értünk vissza a faluba.
A falu határában található mindkét felszíni képződményhez kapcsolódik legenda. A Leánykő legendája egy gazdag és szépséges leány és egy bátor pásztorfiú szerelméről szól, amit a lány szigorú és gőgös apja tilt. Majd miután szedett-vedett jobbágycsapatával a legény legyőzi a várat ostromló hatalmas török sereget, elhárul boldogságuk akadálya. (részletesen: Kakas Zoltán – Beszélő kövek).
A megcsúszott halmokról a legendát egy 1896-os kirándulási beszámolóban olvastam, ami az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület Kolozsváron kiadott Erdély havilapjában jelent meg (V. év. 6. szám. 1896). A beszámolót dr. Versényi György jegyzi, aki Hangay Oktáv barátjával ellátogatott a faluba. A monda szerint a szakadás a XIX. század elején képződött, amikor nagy éhínség volt. Volt ekkor egy félkegyelmű, kótya ember a faluban, akit Krizsánnak hívtak. A földesúr mindig kérdezte tőle, hogy mikor hal meg, mire ő azt felelte, hogy amikor a szikla leszakad. Aztán egy nagy kőhullás és három napig tartó por után, mondták Krizsánnak, hogy a szikla leszakadt. Ő erre meghalt :). A felszín kialakulása természetesen jóval régebbi, az utolsó jégkorszak végére tehető. A folyamatról közérthetően Wanek Ferenc geológus Szabadságban megjelent cikkében lehet olvasni. A cikk Szénafüveken található hepe-hupákat mutatja be, de a Sólyomkő melletti előfordulást is ugyanúgy lehet magyarázni. Szintén a beszámolóban lehet olvasni, hogy a környéken az utolsó két sólymot 1894-ben látták és lőtte le az egyiket Sikó Kálmán birtokos, majd elküldte az Erdélyi Múzeumnak. -

About Me

Gyakran látogatott

Cimkék

Archívum

Saját bloglista

Instagram